Régóta vita tárgya a korszakkal foglalkozó hivatásos és amatőr kutatók között az hogy hol is volt Baján kagán udvara. Hol is volt a híres Regia Avarorum Hring?

Ahány kutató annyi helyszín merült már fel Erdélytől az Alföld különféle pontjain át Soltig, Pestig. Úgy gondolom egyik sem lehetett az avar állam központja. Abból kell kiindulni hogy az avar állam, majd a honfoglalás utáni magyar állam között kontinuitás állt fenn. A modern genetikai kutatások az avarkori illetőleg a mai magyar nép közötti folytonosságot már bizonyították. Szent István sem a semmiből szervezte az immár keresztény magyar államot. Ő csak a korábbi államszervezet alapjait használta fel.

Induljunk ki abból hogy köztudomású a Pilis mint az árpádházi királyok ősi birtokközpontja. Ha itt most valaki arra számít hogy szívcsakrákról, táltosokról, párthus Jézusról fogok írni az csalódni fog. Tehát irányítsuk figyelmünket Esztergom felé. A régészeti topográfia illetve egyéb, a várossal foglalkozó történelmi írás leegyszerűsítve a következőképpen mutatja be a város múltját. Őskor óta lakott hely, a római korban Solva néven település, itt írta Marcus Aurelius az elmélkedéseit. Ezt a korszakot bőven tárgyalják. Majd a népvándorlás korszaka is bőven van tárgyalva viszont az avarkorról kb. annyi hogy voltak itt avarok is. Majd Géza ide helyezi székhelyét. Itt rögtön jön két kérdés.

Géza honnan helyezte ide székhelyét és miért pont ide? A másik kérdés a város nevének eredete. Mikor, miért és hogyan lett a római idők Solvájából Esztergom? 

Véleményem szerint Géza sehonnan sem helyezte ide székhelyét, ő pusztán csak a mai Várhegyre költözött. Nem messziről, az ország más részeiről hanem a város feletti hegyvidékről. E területen végzett kutatásaim eredményét az Avar Birodalom idejétől napjainkig részletesen be fogom mutatni további írásaimban de nem titok hogy több adat is arra enged következtetni hogy a vizsgált területen helyezkedett el Baján udvara és országának központja.

Néhány gondolat Esztergom nevének eredetéről. Erre nézve több elmélet is létezik. Az egyik hogy szláv szóból ered, ebben is van ráció. A másik hogy az Ister Gran szavakból ered, általában ezt tartják úgymond népszerű elméletnek. Ezzel nekem több problémám is van. Ez Bonfininál bukkan fel majd tőle átvéve megjelenik Bél Mátyás írásaiban a 18. század során. Bonfini a reneszánsz korszak szülötte. A reneszánsz lényege pedig hogy visszanyúlni az ókori görög illetve római hagyományokhoz. Viszont az a gond hogy a Dunát soha sem hívta egyetlen itt élő nép sem Isternek. Danuvius, Donau, Duna, Dunaj, Dunav...de soha sem Ister. A Duna mentén hol van még olyan település amelynek neve az Ister szóból ered? Sehol. Mint ahogy Esztergomnak sincs köze Isterhez.

Van egy sokkal életszerűbb elmélet, Lépold Antal gondolata. Ez az elmélet az avar korszakhoz köti a város nevének eredetét. 

Bevezetőnek ennyi, a többit majd további írásaimban.

D.Zs. Esztergom                       2021. 01. 28.